Ez az étkezési terv kifejezetten hisztamin-intoleranciában szenvedők számára készült, és csakis a kezelőorvosod szoros felügyelete mellett alkalmazható.
Az alacsony hisztamintartalmú étrend – akárcsak a DASH-diéta vagy a gasztroparézis-diéta – nem egy olyan étkezési terv, amit azért próbálsz ki, mert szeretnél néhány kilót leadni. Ez egy orvosi kezelés, amelyet a hisztamin-intoleranciának nevezett állapothoz kapcsolódó tünetek enyhítésére dolgoztak ki. Ennek követése mindig egy egészségügyi csapat (orvos, allergológus, gasztroenterológus, dietetikus) irányításával történjen.
Amanda Igel, MS, RD, LD, regisztrált dietetikus segít megérteni az alapokat.
Mi az az alacsony hisztamintartalmú diéta?
Először érdemes tisztázni, mi is az a hisztamin – valószínűleg ismerős a szó, ha valaha szedtél már antihisztamint.
„A hisztamin egy kémiai anyag, amely a hízósejtekben található – ezek a fehérvérsejtek egyik típusa. A hisztamin az immunrendszer része, és segít reagálni az allergiát kiváltó tényezőkre” – magyarázza Igel. „Ha például allergiás vagy egy bizonyos ételre, a hisztamin felszabadul ezekből a sejtekből, hogy megvédje a szervezetedet az észlelt fenyegetéstől.”
A hisztamin különféle jeleket küld a szervezetednek:
– kitágítja az ereket,
– összehúzhatja a légutakat és a gyomor-bél rendszert,
– fokozza a nyáktermelést – ezért kezd el folyni az orrod vagy dugul be.
A szervezet természetes módon is termel hisztamint, és a legtöbb elfogyasztott ételben is van valamennyi. Normál esetben ez nem probléma, mert vannak enzimek, amelyek lebontják a hisztamint – közülük a legfontosabb a diamin-oxidáz (DAO).
Hisztamin-intolerancia esetén ezeknek az enzimeknek a működése nem megfelelő. Nem teljesen tudjuk, miért, de a következmény az, hogy a szervezet nem tudja elég hatékonyan lebontani a hisztamint, így az felhalmozódik.
Fontos különbséget tenni:
a hisztamin-intolerancia nem allergia. Ilyenkor nem az a gond, hogy a hisztamin kiváltja a problémát, hanem az, hogy túl sok halmozódik fel belőle, és a szintje egy bizonyos küszöb fölé emelkedik. Ekkor jelentkezhetnek többek között:
-
hasmenés, puffadás
-
hányinger, hányás
-
fejfájás, migrén
-
orrfolyás, orrdugulás
-
légszomj, nehézlégzés
-
viszketés
-
csalánkiütés, bőrkiütés, kipirulás
-
fájdalmas menstruáció
-
alacsony vérnyomás
-
gyors vagy rendszertelen szívverés
-
az ajkak, nyelv vagy torok duzzanata
Ezek a tünetek azonban sok más betegségben is előfordulhatnak, köztük komoly, akár életveszélyes állapotokban is. Ezért az alacsony hisztamintartalmú diétát semmiképp sem szabad önállóan, orvosi vizsgálat nélkül elkezdeni.
„Az alacsony hisztamintartalmú diéta kizárólag olyan emberek számára való, akik tüneteket tapasztalnak, és már túl vannak egy alapos gasztroenterológiai és allergológiai kivizsgáláson” – hangsúlyozza Igel.
A hisztamin-intolerancia ún. kizárásos diagnózis: akkor mondható ki, amikor minden más lehetséges okot – például gyulladásos bélbetegséget (IBD), cöliákiát, hízósejt-rendellenességeket (masztocitózis, MCAS) – már kizártak. Bizonyos gyógyszerek is okozhatnak szerzett hisztamin-intoleranciát, és előfordulhat, hogy más alapbetegséggel együtt jelentkezik (például Crohn-betegség mellett).
Mit jelent az alacsony hisztamintartalmú étrend?
„Az alacsony hisztamintartalmú étrend lényege, hogy korlátozzuk azoknak az ételeknek a fogyasztását, amelyek eleve magas hisztamint tartalmaznak, illetve azokat, amelyek gátolhatják a DAO enzim működését” – magyarázza Igel.
Ez nem klasszikus eliminációs diéta, nem az a cél, hogy mindentől megfoszd magad, ami hisztamint tartalmaz – ilyen amúgy sem létezik. Sokkal inkább arról szól, hogy csökkentsük a terhelést, és időt adjunk a szervezet enzimrendszerének, hogy a hisztamin egy részét le tudja bontani.
A hisztamin-intolerancia önmagában általában nem életveszélyes, de erősen ronthatja az életminőséget. Sokan vannak, akiknek hisztamin-intoleranciájuk van, mégsem tudnak róla, vagy a tüneteiket másnak tulajdonítják. Az étrend maga nem gyógyítja meg a problémát, de megfelelően összeállítva csökkentheti a panaszok gyakoriságát és erősségét.
„Senki sem akar hasmenéssel küzdeni, szívdobogást érezni vagy kiütéseket kapni” – mondja Igel. „Az alacsony hisztamintartalmú diéta célja, hogy mérsékelje ezeket a tüneteket anélkül, hogy feleslegesen túl sok ételt tiltólistára tenne.”
Az alacsony hisztamintartalmú étrend lehetséges előnyei
A hisztamin-intolerancia viszonylag ritka – a becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érheti el, de valószínű, hogy a tényleges szám magasabb. A hisztaminszint ugyanis nagyban ingadozhat, és ez megnehezíti a diagnosztizálást.
Lehet, hogy most azt gondolod:
„Nekem is vannak ilyen tüneteim, lehet, hogy kipróbálom az alacsony hisztamintartalmú diétát.”
Igel szerint ez nem jó ötlet.
Az ilyen étrend nem olyan, mint egy egyszerű kizárásos diéta, ahol lecsökkented egy adott élelmiszertípus bevitelét, és figyeled, javulnak-e a tünetek. A hisztamin esetében a helyzet sokkal összetettebb.
„A hisztamin-intoleranciában élők egyik nap elviselnek egy bizonyos ételt, másnap pedig ugyanaz tüneteket válthat ki” – magyarázza. – „Lehet, hogy bizonyos magas hisztamintartalmú ételek problémát okoznak, mások viszont nem. A tünetek szezonálisan is változhatnak, mert a környezeti allergének befolyásolják a szervezet terhelését.”
Egy valódi, jól felépített alacsony hisztamintartalmú étrend rugalmas, és személyre szabott. Ezért folyamatos szakemberi felügyeletet igényel.
„Figyelni kell arra, hogy ne alakuljon ki alultápláltság vagy tápanyaghiány” – hangsúlyozza Igel. „Ez az étrend nem fogyókúra, és nem a drasztikus korlátozásról szól, hanem a tünetek csökkentéséről, miközben igyekszünk a lehető legszélesebb, még tolerálható ételválasztékot megtartani. Ez nagyon kényes egyensúly.”
Mire figyelj alacsony hisztamintartalmú diéta esetén?
Az interneten rengeteg lista és tanács kering arról, mit „kell” vagy „tilos” enni hisztamin-intolerancia esetén. Ezek egy része részben igaz lehet, de gyakran nem személyre szabott, és nem támaszkodik pontos diagnózisra.
„Nagyon könnyű elveszni ezek között az információk között” – mondja Igel. „De ez ritkán segít. A hisztamin-intolerancia egy spektrum: az emberek eltérő küszöbértékkel rendelkeznek arra nézve, mennyit bír el a szervezetük. Ráadásul nincs egyszerű, megbízható módszer az ételek hisztamintartalmának pontos mérésére.”
Néhány általános elv, amit gyakran alkalmaznak:
1. Előnyben a friss, feldolgozatlan ételek
Erjesztés, érlelés, pácolás, füstölés, hosszú tárolás – mind növelhetik az élelmiszer hisztamintartalmát. Hisztamin-intolerancia esetén általában a friss, csúcsérett, minél kevésbé feldolgozott ételek a biztonságosabbak.
Az alábbiak gyakran kerülendők vagy erősen korlátozandók:
-
alkoholos italok (bor, sör, pezsgő)
-
érlelt vagy feldolgozott húsok (kolbász, felvágott, szalonna)
-
érlelt, füstölt vagy penészes sajtok, pasztörizálatlan sajtok
-
fermentált ételek (savanyú káposzta, kimchi, kefir stb.)
-
konzerv, pácolt, sózott, szárított, savanyított élelmiszerek
-
bizonyos zöldségek (paradicsom, padlizsán, spenót)
-
trópusi gyümölcsök (ananász, banán, papaja, citrusfélék)
-
nem friss, hosszan tárolt vagy konzerv halak, tengeri herkentyűk
-
eper
-
diófélék, földimogyoró
-
hüvelyesek (lencse, bab)
-
szójatermékek
-
csokoládé, édesgyökér
-
különféle adalékanyagok (színezékek, tartósítószerek)
Ez a lista nem teljes, és nem is mindenkire egyformán igaz. Hogy nálad mi vált ki tünetet, az a saját hisztaminküszöbödtől és az összterheléstől függ.
2. Fontos az élelmiszerek megfelelő tárolása
A baktériumok szaporodása növelheti az ételek hisztamintartalmát. Ezért lényeges:
-
a gyors hűtés,
-
a fagyasztás,
-
a maradékok minél rövidebb ideig való tárolása.
Hosszú polcon tartható, konzerves, félkész élelmiszerek általában kevésbé ideálisak.
3. Főzz minél többet otthon
Nem csak az számít, mit eszel, hanem az is, hogyan készül. Például a grillezés több hisztamint eredményezhet, mint a főzés vagy párolás. Étteremben nehéz kontrollálni az alapanyagokat, a tárolást és a technológiát, ezért hisztamin-intolerancia esetén sokszor biztonságosabb, ha többnyire otthon főzöl.
4. Vezess étkezési naplót
Mivel a hisztamin-terhelés összeadódó jellegű, és a reakciók egyénenként nagyon különbözhetnek, sokat segíthet, ha:
-
leírod, mit eszel,
-
mikor mit tapasztalsz tünetként,
-
milyen mennyiségben fogyasztottál egyes ételeket.
Így te és a dietetikusod könnyebben felismerhetitek a mintázatokat.
Kinek nem ajánlott az alacsony hisztamintartalmú étrend?
Az alacsony hisztamintartalmú étrend nagyon korlátozó lehet. Emiatt nem mindenkinek jó választás, még akkor sem, ha fennáll a hisztamin-intolerancia.
„Ha a kórtörténetedben már szerepel evészavar, vagy jelenleg is küzdesz vele, akkor általában jobb, ha a tüneteidet inkább gyógyszeres úton – például orvosi antihisztaminokkal, helyi készítményekkel – próbáljátok kezelni” – javasolja Igel.
A túlzott szabályozás, tiltás és megszorítás könnyen visszaesést válthat ki, vagy akár új evészavar kialakulásához is hozzájárulhat.
Ne feledd:
Az alacsony hisztamintartalmú diéta nem fogyókúra.
A cél nem a súlycsökkentés, hanem az, hogy:
-
kevesebb tüneted legyen,
-
közben elegendő tápanyaghoz juss,
-
és meg tudd tartani az egészséges testsúlyodat.
Ezért elengedhetetlen, hogy ilyen étrendet csakis orvossal és dietetikussal egyeztetve, kontrollált keretek között kövess.
